A Scrutonnal egy olyan környezetet hozunk létre, melyben otthont teremtünk a konzervatív életmódnak, lehetőséget a megismerésre, a szellemi fejlődésre. Egy olyan teret, ami figyel a környezetére, figyel a lokális értékeire, büszke az általa létrehozott tartalomra, az emberi munka gyümölcsét a közösség asztalára helyezi.
Számunkra az idő és a történelem az a történeti horizont, ami érték! Ez az idősík jelenik meg a történetmesélő emberben, az ő történeteik jelennek meg nálunk.
Miért "kellett" részt venni a május elsejei felvonulásokon? Miért volt mindenki úttörő, amikor a KISZ-ben és az MSZMP-be nem volt kötelező belépni?
Hogyan válhattak a Magyar Népköztársaság állampolgárai szocialista hazafiakká, és meddig kellett várni a szocialista nemzet kialakulására? A többi között ezekre a kérdésekre is keresi a választ Pap Milán nemrégiben megjelent könyve, amelyben a szerző átfogó képet ad az olvasóknak a Kádár-korszak politikai rendszerének működéséről.
Az íróval és Tóth Eszter Zsófia történész-társadalomkutatóval Botos Máté egyetemi docens, PPKE beszélget
Két könyv - két megközelítés. Az egyik fikció, a másik maga a történelem. Beszélgetésünkben a múltfeldolgozás, hőseink keresésének kérdéseit boncolgatjuk a kötetek írójával illetve szerkesztő-kiadójával. A Magyar Hősök hiánypótló kötet, mely a XX. Század nagy drámáinak hétköznapi hőseinek állít emléket. A könyv alapján színdarab is születik a fitala korosztály számára. A regényről: Csonka György ezredest nem csak a múltja üldözi: az Államvédelmi Hatóság rettegett nyomozói is a sarkában vannak. Jól ismeri a módszereiket, hiszen korábban maga is alkalmazta őket; tudja, hogy ha egyszer elkapják, többé nincs menekvés. Öngyilkossági kísérlete nem sikerül, és már az alkohol sem hoz megnyugvást. Nincs mese: családjával együtt el kell hagynia az országot. De vajon lehetséges-e a szökés - a disszidálás - a besúgók láthatatlan hadserege közepette? Tud-e még bízni bárkiben is? Félreállíthat-e az útból mindenkit? Cserhalmi Dániel második Ávh-regénye először elaltatja az olvasó éberségét... aztán felborítja a sakktáblát, és szanaszét röpködnek a sakkfigurák... de persze lehet, hogy ez is csak a játszma része. A könyv az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltára szakmai támogatásával készült. Cserhalmi Dániel végzettségét tekintve környezetgazdálkodási-agrármérnök, és jelenleg az Állatorvostudományi Egyetemen oktat növénytani tárgyakat. A magyar krimi rajongói azonban máshonnan ismerhetik a nevét, hiszen ő a Csengőfrász című nagy sikerű ÁVH-regény szerzője is. Most pedig újabb könyvvel örvendezteti meg a műfaj kedvelőit!
A Szibériai csapda először elaltatja az olvasó éberségét… aztán felborítja a sakktáblát, és szanaszét röpködnek a sakkfigurák… de persze lehet, hogy ez is csak a játszma része.
Kötetünk válogatás Faludy György eddig feldolgozatlan levelezéséből: a kézirattárakból és magántulajdonból összegyűjtött levelek nagyobb része Faludy írása, de közlünk hozzá írottakat is. Az írásokból kirajzolódik a költő irodalmi és baráti kapcsolatrendszere.
A Faludy-levelek terjedelme és témája rendkívül változatos, ám egyvalami közös bennük: az írójuk mesélő- és anekdotázókedve. Történetek és panaszok sorjáznak családtagokról, kortárs írókról, emigránsokról és politikusokról. A magánéleti események, életrajzi kalandok mellett persze az irodalom is teret kap: az új alkotásokról vagy az olvasmányokról szóló beszámolók adják az írások másik visszatérő témáját. Mindezt útleírások és eszmefuttatások színezik, például az élet értelméről és civilizációnk pusztulásáról.
„Az ember a legokosabban teszi, ha szűk baráti kört gyűjt lassan maga köré, két-három vagy négy embert, akikben megbízhat és akikkel megosztja a gondolatait és akiket falnak használ a külvilág ellen, ahogy az ember maga is fal az ő számukra a világ ocsmányságainak izolálására. Ez a legtöbb, amit az ember tehet, és ezen túl van sok minden vigasztaló: a természet szépsége – amelyet még nem tudtak egészen tönkretenni, bár a legjobb úton haladunk feléje – és könyvek, festmények meg zene, olykor még színház is.”
Kötetünk válogatás Faludy György eddig feldolgozatlan levelezéséből: a kézirattárakból és magántulajdonból összegyűjtött levelek nagyobb része Faludy írása, de közlünk hozzá írottakat is. Az írásokból kirajzolódik a költő irodalmi és baráti kapcsolatrendszere.
A Faludy-levelek terjedelme és témája rendkívül változatos, ám egyvalami közös bennük: az írójuk mesélő- és anekdotázókedve. Történetek és panaszok sorjáznak családtagokról, kortárs írókról, emigránsokról és politikusokról. A magánéleti események, életrajzi kalandok mellett persze az irodalom is teret kap: az új alkotásokról vagy az olvasmányokról szóló beszámolók adják az írások másik visszatérő témáját. Mindezt útleírások és eszmefuttatások színezik, például az élet értelméről és civilizációnk pusztulásáról.
Csiszár Gábor (1978) irodalomtörténész, középiskolai kutatótanár. Doktori disszertációját Faludy életművéből írta, amiért MTA Pedagógus Kutatói Pályadíjban részesült. A költő életét és munkásságát bemutató monográfia szerzője. Négy Faludy-verseskötet jelent meg szerkesztésében, legutóbb kiadónknál a Villon-balladák.
Pokolbéli világnéző Faludy Györggyel
versszínházi monodráma Faludy György életéről és költészetéről
Faludy György volt talán az utolsó élő képviselője irodalmunkban annak az egyetemes görög és latin kulturális értékeket ismerő költő-gondolkodó generációnak, amely a századelő magyar irodalmát meghatározta.
E rendhagyó irodalom- és történelemórának is beillő előadásunk ennek a páratlan, sokat vitatott, sokak által szeretett és sokak által nem szeretett költő-kalandornak állít emléket.
Elgondolkodtató, hogy a József Attilánál mindössze 5 esztendővel, Radnóti Miklósnál egy esztendővel fiatalabb költőt kortársunkként emlegetjük. Ez a tény igazán izgalmas gondolatokat indít el a sors és az egyéni vállalások kérdésében.
Faludy 2 alkalommal is emigrált hazájából. Először a fasiszta diktatúra elől menekült, majd pár évvel később a kommunista diktatúra kényszerítette országa elhagyására.
Bejárta, belakta a fél világot. Élt Párizsban, Marokkóban, New Yorkban, Torontóban, Máltán és még sorolhatnánk.
Még életében bekerült az Encyclopedia Britannicá-ba, parkot nevezett el róla a kanadai állam Torontóban és webes források szerint irodalmi Nobel-díjra is jelölték az '50-es években.
De ki volt ez a világfi? Az átlag magyar ember annyit tud róla, hogy nem hordott zoknit, 60 évvel fiatalabb feleséggel bosszantotta irigyeit és hogy Francois Villont átköltéseivel ő tette igazán népszerűvé Magyarországon?
Az előadás csodálatos nyelvi anyaga, a XX. századon átívelő lebilincselő és humoros élettörténet, Faludy könnyeden drámai kedélye tanulságos és szórakoztató színházi program fiataloknak és idősebbeknek egyaránt.
